Harisankar Parszáí (1924-1995)
A hindi szatíra megteremtője a fővárostól távoli, óriási méretű közép-indiai vallásos és adminisztrációs központban, Dzsabalpurban élt, amely a súlyosan bürokratizált India legtöbb közalkalmazottat foglalkoztató városa. Parszái tizennyolc évesen az Állami Erdészeti Hivatalnál vállalt munkát, majd az angol magisztrátus elvégzése után tizenöt évig tanárként dolgozott különböző állami és magániskolákban. Ezután újságírásból, lapszerkesztésből és szépirodalmi tevékenységéből igyekezett megélni. A helyi Désbandhu folyóiratban megjelenő „Kérdezze meg Parszáit” rovata legendássá nőtt. A kezdetben szerelmi kérdésekre és filmekre vonatkozó, szórakoztató rovat a társadalmi problémák megvitatásának sajátos fórumává vált. Parszái emelte a könnyed indiai humoros irodalmat a társadalmi szatíra szintjére. Egyszerű, közvetlen stílusa, életszerű párbeszédei és karakterábrázolása – fantasztikummal keverve – nagyszerű irodalmi közeg, amelyben gyakran abszurd személyes tapasztalatok jelennek meg.
Műveiből
Harisankar Parszáí: Családtervezés
(Borbély Judit Bernadett fordítása)
A Teremtő lélekügyi osztályán egy ügyintéző járkált fel-alá, listával a kezében. Kikereste a listán lévő számhoz tartozó lelkeket, és sorban egymás után vászonzsákba rakosgatta őket. A zsák itt-ott már szakadozott volt, mert az ügyintéző a zöldséget is mindig abban küldte át a Teremtő konyhájára. Épp a D-865372-es számú lelket rakta volna be a zsákba, amikor a lélek megszólította:
– Hova visznek?
– Belehelyezünk egy testbe, aztán megszületsz – válaszolta az ügyintéző.
– Hova születek? – kérdezte a lélek. – Kinek a felesége hoz világra?
– Nincs rá engedélyem, hogy beszélgessek a lelkekkel – felelte bosszúsan az ügyintéző. – Az ellenségeim már így is megrágalmaztak, hogy csúszópénzért lelkeket csereberélek, amelyek így másik családba kerülnek. Ha kérdésed van, fordulj a főnökhöz.
– Akkor vigyél hozzá! – kérte a lélek.
Az ügyintéző elvitte a lelket a főnökéhez, akit meglehetősen rossz hangulatban talált.
– Csak a baj van veled! – förmedt rá a főnök, amint megpillantotta a beosztottját. – Újfent panaszt tettek rád, mert kiderült, hogy egy farkas lelkét emberi anyaméhbe raktad. Megszületett, felnőtt az illető, és most kislányokat molesztál az utcán! És nem először hibáztál. Ha rajtam múlna, rég elbocsátottalak volna, de meg van kötve a kezem, mert te szállítod a zöldséget a Teremtőnek. bővebben…
Harisankar Parszáí: Bárányok és farkasok
(Borbély Judit Bernadett fordítása)
Egy szép napon az erdő állatai arra jutottak, hogy elég civilizáltak már egy kormányzati rendszer bevezetéséhez. Egyhangú döntés született: Erdőországban demokrácia lesz. Nyomban össze is ült egy bizottság, kidolgozta az alkotmányt, majd bejelentette, hogy az erdei állatok választotta képviselőkből testületet alakít, amelynek az lesz a dolga, hogy törvényeket alkosson, és igazgassa Erdőországot.
Az állatok társadalma örömmámorban úszott a forradalmi változás hírének hallatán; végre eljő a boldogság, a gyarapodás és a biztonság aranykora. És úgy lőn.
Erdőország, ahol történetünk játszódik, seregnyi bárány otthona volt – rendkívül tisztességes, becsületes, szelíd, illemtudó, jóravaló, feddhetetlen bárányoké, akik a légynek sem tudnának ártani. bővebben…