Umásankar Dzsósi (1911–1988)

A XX. századi gudzsaráti irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Elemi tanulmányait szülőfalujában végezte, középiskoláit egy közeli kisvárosban, egyetemi tanulmányait előbb Gudzsarát legnagyobb városában, Ahmadábádban, majd pedig Bombayban végezte. Ezután középiskolai majd egyetemi tanárként dolgozott. 1931-től kezdve részt vett az indiai szabadságmozgalomban, és ebben az évben jelent meg első verseskötete is. Gondolkdásmódjára és tevékenységére óriási hatással volt Mahátmá Gándhi. A hatvanas évek végétől a Gudzsaráti Egyetem rektora, majd az indiai Irodalmi Akadémia elnöke volt. 1970-76 között országgyűlési képviselő.

Műveiből

Valamit mondani akart egy madár

Valamit mondani akart egy madár,
de félt odamenni az emberhez;
elszállt hát messze — dombtetőre, magas fa ágára.
Körül se nézett,
éhes, fáradt és magányos volt. Hagymáz súlya alatt
nyöszörgött. Alatta a patak
meghallotta: „Majd én átadom neki, ha útközben
találkozom vele!” Bukdácsolva, mezőkön kanyarogva,
kimerülten ömlött a tengerbe. Valamit
csobogva mondott. „Semmi baj! Elviszem
a világ négy sarkába,” szólt a tenger, és mozgásba jött.
Éjjel-nappal szikláknak ütődő fejjel
az üzenet szavait is elfelejtette.
Valamit mondani akart egy madár…

                                   Bangha Imre fordítása gudzsarátiból

Megjelent: Kortárs indiai irodalom. Nagyvilág. Világirodalmi folyóirat. 2010/10. Budapest