Ind Olvasósarok

Irodalom Indiából

Jhumpa Lahiri

A bajtolmács

A teásbódénál Mr. és Mrs. Dász azon civódott, hogy melyikük vigye Tinát a vécére. Végül Mrs. Dász engedett, amikor Mr. Dász hangsúlyozta, hogy előző este ő fürdette meg a kislányt. Mr. Kapászí a visszapillantó tükörben nézte, ahogy Mrs. Dász lassan kikászálódik az ormótlan, fehér Ambassadorból, s borotvált, szinte teljesen csupasz lábával végigsúrolja a hátsó ülést. Az asszony nem fogta meg a kislány kezét, miközben a mellékhelyiség felé tartottak. […]

Salman Rushdie

Világnak menedéke

Nagy Akbar új „diadalvárosának” kísérteties homokkő palotái hajnalban úgy festettek, mintha vörös füstből volnának. A legtöbb város szinte már születésekor azt a benyomást kelti, hogy örökkévaló, de Szíkrí mindig olyan lesz, mint a délibáb. Ahogy a nap a zenitre emelkedett, a hőség bunkósbotja a kőlapokat verte, minden emberi fület megsüketített, úgy remegett tőle a levegő, akár egy rémült antilop, és elmosta a határt a józanság meg a mámor, a képzeletbeli és a valóságos közt. […]

Salman Rushdie

Salman Rushdie: Mahound (Részlet „A sátáni versek” című regényből)

Dzsibríl, amikor aláveti magát az elkerülhetetlennek, amikor súlyos szemhéjjal siklik angyalsága látomásai felé, elhalad szerető anyja mellett, aki más néven szólítja, Saitánnak nevezi, csak így, Saitánnak, a hozzáillő néven, mert hülyéskedik a dobozokkal, amelyekben a hivatalnokok ebédjét hordja ki városszerte, csintalan kópé, szeleteli anyja a levegőt a kezével, a csibész muzulmán húsrekeszeket rakosgat hindu ételhordókba, a kuncsaftok fel vannak bőszülve. […]

Hindí

csicsu

Sarad Dzsósí: Hernyók a dzsipen

Bizton állíthatom, hogy a csicseriborsó nem fán nő, hanem a földön. Nincs csicseriborsóerdő, csak csicseriborsóföld van. Másképp semmi értelme az anyósról meg a csicseriborsóföldre tévedt kancáról szóló dalnak. A csicseriborsó bizonyítottan a földön nő. Merő tévedés, hagymázas képzelgés, hogy bokron nőne. Többet nem tudok a csicseriborsóról, hacsak azt nem, hogy ízletes, ám ezt mindenki tudja, aki evett már csicseriborsólisztet. Ha felkérnének, hogy tartsak előadást a csicseriborsóról, ilyenformán kezdeném.
„Kedves barátaim! Miként a nap házam egyik oldalán felkel, s a másikon alámerül, a csicseriborsó hasonlóképpen a földből kel fel, és az emberek vagy a lovak szájába merül alá.” Ekkor az idő rövidségére hivatkozva vissza is telepednék a helyemre, tudniillik úgy összegyűlne a nyál a számban, hogy képtelen lennék folytatni. A csicseriborsó a gyengém. S a gyengém erőt ad nekem. De csak evés, nem pedig beszéd közben.

A városi lapok másról sem cikkeznek, csak a csicseriborsóról. Folyton rossz idő volt mostanában, ki se mozdultam a házból. De arról azért értesültem, hogy odakint esett és lehűlt a levegő, minek következtében a város körül elterülő csicseriborsóföldön megtelepedtek a hernyók. Az újságokban harsány visszhangja volt a dolognak: „A CSICSERIBORSÓT ELLEPTÉK A HERNYÓK! A KORMÁNY ALSZIK”. Valamelyik lap még egy fényképet is leközölt az egyik kis bestiáról, amint a csicseriborsó levelén ejtőzik. Az igazat megvallva egész pofásan mutatott a képen. No de micsoda részrehajlás ez, kérem alássan! Mi se ettünk kevesebb csicseriborsót, mégis ő kerül címoldalra!

Semmit se tudok a hernyókról, ugyanis még nem volt szerencsénk egymáshoz. Gőzöm sem volt, mit tehetnék azon kívül, hogy költök egy gyermekverset a hernyóra rímelő szavakkal, mások ellenben olyan nagy mellénnyel nyilatkoztak róluk, mintha testközelből ismernék a hernyókat.

[tovább]

Angol

sheba karim

Sheba Karim: Mennyei örömök

 

Tizenegy éves voltam azon a nyáron, amikor egy ágyban háltam a legifjabb nénikémmel. Anyám Karácsíba küldött a nagyanyámhoz, amíg ő befejezi a disszertációját.
– Meglátod, jó helyed lesz ott – hangoztatta. – Legalább együtt vagy egy kicsit a náníval. Nincs már sok ideje hátra.[tovább]

Urdú

partition

Szaádat Haszan Mantó: Fekete széljegyzetek

(ajánlás)
Annak az embernek, aki szóba hozva a maga véres cselekedeit így szólt:
–        Amikor lecsaptam egy öregasszonyt, úgy tűnt, gyilkolok…
A tudatlanság haszna
Valaki meghúzta a ravaszt – a golyó nagy csattanással[tovább]

 

Más nyelvek

Szulaszá dzsátaka

sulasa kép

Bódi Ildikó fordítása

Előszó[1]

A páli kánon nagy figyelmet érdemlő része a dzsátakák gyűjteménye, amelyben a Buddha korábbi születései kerülnek ábrázolásra. A dzsátaka a „szül” igegyökre vezethető vissza, jelentése „születés”.

bővebben…

Hindí

Akbar-Bírbal történetek

Bírbal

Nemzedékről nemzedékre, szájról szájra szállnak a történetek a nagy mughal uralkodóról, Akbarról és ravasz miniszteréről, Bírbalról.

A történelmi Bírbal (1528–1586) Akbar udvarának kilenc gyöngyszeme közé tartozott, vagyis tagja volt a legfontosabb udvari méltóságok csoportjának mint az uralkodó tanácsadója és hadvezére. Igen közel állt Akbarhoz, aki miniszterévé és udvari költőjévé is kinevezte. Hindu családba született, a neve Mahés Dász volt. Jó nevelésben részesült, és költőként már fiatalon ismertségre tett szert. A Bírbal (Hős) nevet, s vele a rádzsa címet Akbartól kapta.

A szájhagyományban Bírbalt sziporkázó elmésség, csavaros észjárás, jó humor jellemzi. Kiáll az igazságért, nemegyszer megvédi a szegényeket még az uralkodóval szemben is, akinek rámutat ugyan a hibáira, de olyan éles elmével és finom ravaszsággal, hogy sohasem veszti el Akbar jóindulatát és pártfogását.  Az udvaroncok gyakran megpróbálják Akbar előtt megszégyeníteni, de minden alkalommal rútul felsülnek a féltékenységükkel. Ezek a történetek, anekdoták évszázadokon keresztül formálódtak, és máig az indiai kultúra élő részét képezik.

bővebben…

Szanszkrit

Versrészletek

Fordította: Lackfi János
Nyersfordítás: Dezső Csaba

RÁDZSASÉKHARA
(A Hold fényét tálból…)
A Hold fényét tálból
lefetyeli a cirmos:
micsoda tej!

bővebben…

Kálidásza: Felhő-követ

fordította: Tellér Gyula

Párjától egy hanyagul ügyelő jaksa-tündért elűzött
és egy esztendőre el is ítélt zord urának parancsa.
Elment hát, bővebben…

Urdú

Szaádat Haszan Mantó: A királyság vége

(Dezső Csaba fordítása)

Megcsörrent a telefon. Épp mellette ült, hát felemelte a kagylót, és beleszólt:
– Halló, itt a 44457.
– Elnézést… – mondta egy vékony női hang a vonal túlsó végén.
Lerakta a kagylót, és újra belemerült a könyvbe. Már vagy hússzor elolvasta – nem mintha valami rendkívüli lett volna benne, csak éppen ez volt az egyetlen könyv ebben a megüresedett irodában. Lapjait megrágták a kukacok.
Egy hete foglalta el az irodát, az egyik barátjáé volt, aki elutazott egy másik városba, hogy egy nagyobb összeget kérjen kölcsön. Neki nem volt hol laknia, ezért ideiglenes jelleggel átköltözött a járdáról ebbe az irodába, és egy hét alatt az itt található egyetlen könyvet vagy hússzor elolvasta.
Teljesen egyedül volt az irodában. bővebben…

Kritikák, recenziók

„Prémcsand olyan Indiában, mint nálunk Móricz”

Beszélgetés dr. Aradi Éva fordítóval Hogyan kerültél kapcsolatba a fordítással? Miért kezdtél el az indiai irodalommal foglalkozni? Indiában a Bháratíja Vidjábhavanban tanultam hindít. Volt két tanárom, az egyikük a nyelvet és irodalmat, a másikuk pedig a történelmet...

bővebben

Angol

Jhumpa Lahiri: A bajtolmács

(Greskovits Endre fordítása)

A teásbódénál Mr. és Mrs. Dász azon civódott, hogy melyikük vigye Tinát a vécére. Végül Mrs. Dász engedett, amikor Mr. Dász hangsúlyozta, hogy előző este ő fürdette meg a kislányt. Mr. Kapászí a visszapillantó tükörben nézte, ahogy Mrs. Dász lassan kikászálódik az ormótlan, fehér Ambassadorból, s borotvált, szinte teljesen csupasz lábával végigsúrolja a hátsó ülést. Az asszony nem fogta meg a kislány kezét, miközben a mellékhelyiség felé tartottak. bővebben…