Ind Olvasósarok
Irodalom Indiából
Hindí
Sarad Dzsósí: Hernyók a dzsipen
Bizton állíthatom, hogy a csicseriborsó nem fán nő, hanem a földön. Nincs csicseriborsóerdő, csak csicseriborsóföld van. Másképp semmi értelme az anyósról meg a csicseriborsóföldre tévedt kancáról szóló dalnak. A csicseriborsó bizonyítottan a földön nő. Merő tévedés, hagymázas képzelgés, hogy bokron nőne. Többet nem tudok a csicseriborsóról, hacsak azt nem, hogy ízletes, ám ezt mindenki tudja, aki evett már csicseriborsólisztet. Ha felkérnének, hogy tartsak előadást a csicseriborsóról, ilyenformán kezdeném.
„Kedves barátaim! Miként a nap házam egyik oldalán felkel, s a másikon alámerül, a csicseriborsó hasonlóképpen a földből kel fel, és az emberek vagy a lovak szájába merül alá.” Ekkor az idő rövidségére hivatkozva vissza is telepednék a helyemre, tudniillik úgy összegyűlne a nyál a számban, hogy képtelen lennék folytatni. A csicseriborsó a gyengém. S a gyengém erőt ad nekem. De csak evés, nem pedig beszéd közben.
A városi lapok másról sem cikkeznek, csak a csicseriborsóról. Folyton rossz idő volt mostanában, ki se mozdultam a házból. De arról azért értesültem, hogy odakint esett és lehűlt a levegő, minek következtében a város körül elterülő csicseriborsóföldön megtelepedtek a hernyók. Az újságokban harsány visszhangja volt a dolognak: „A CSICSERIBORSÓT ELLEPTÉK A HERNYÓK! A KORMÁNY ALSZIK”. Valamelyik lap még egy fényképet is leközölt az egyik kis bestiáról, amint a csicseriborsó levelén ejtőzik. Az igazat megvallva egész pofásan mutatott a képen. No de micsoda részrehajlás ez, kérem alássan! Mi se ettünk kevesebb csicseriborsót, mégis ő kerül címoldalra!
Semmit se tudok a hernyókról, ugyanis még nem volt szerencsénk egymáshoz. Gőzöm sem volt, mit tehetnék azon kívül, hogy költök egy gyermekverset a hernyóra rímelő szavakkal, mások ellenben olyan nagy mellénnyel nyilatkoztak róluk, mintha testközelből ismernék a hernyókat.
Angol
Sheba Karim: Mennyei örömök
Tizenegy éves voltam azon a nyáron, amikor egy ágyban háltam a legifjabb nénikémmel. Anyám Karácsíba küldött a nagyanyámhoz, amíg ő befejezi a disszertációját.
– Meglátod, jó helyed lesz ott – hangoztatta. – Legalább együtt vagy egy kicsit a náníval. Nincs már sok ideje hátra.[tovább]
Urdú
Szaádat Haszan Mantó: Fekete széljegyzetek
(ajánlás)
Annak az embernek, aki szóba hozva a maga véres cselekedeit így szólt:
– Amikor lecsaptam egy öregasszonyt, úgy tűnt, gyilkolok…
A tudatlanság haszna
Valaki meghúzta a ravaszt – a golyó nagy csattanással[tovább]
Más nyelvek
Hindí
Akbar-Bírbal történetek

Nemzedékről nemzedékre, szájról szájra szállnak a történetek a nagy mughal uralkodóról, Akbarról és ravasz miniszteréről, Bírbalról.
A történelmi Bírbal (1528–1586) Akbar udvarának kilenc gyöngyszeme közé tartozott, vagyis tagja volt a legfontosabb udvari méltóságok csoportjának mint az uralkodó tanácsadója és hadvezére. Igen közel állt Akbarhoz, aki miniszterévé és udvari költőjévé is kinevezte. Hindu családba született, a neve Mahés Dász volt. Jó nevelésben részesült, és költőként már fiatalon ismertségre tett szert. A Bírbal (Hős) nevet, s vele a rádzsa címet Akbartól kapta.
A szájhagyományban Bírbalt sziporkázó elmésség, csavaros észjárás, jó humor jellemzi. Kiáll az igazságért, nemegyszer megvédi a szegényeket még az uralkodóval szemben is, akinek rámutat ugyan a hibáira, de olyan éles elmével és finom ravaszsággal, hogy sohasem veszti el Akbar jóindulatát és pártfogását. Az udvaroncok gyakran megpróbálják Akbar előtt megszégyeníteni, de minden alkalommal rútul felsülnek a féltékenységükkel. Ezek a történetek, anekdoták évszázadokon keresztül formálódtak, és máig az indiai kultúra élő részét képezik.
bővebben…Szanszkrit
Versrészletek
Fordította: Lackfi János
Nyersfordítás: Dezső Csaba
RÁDZSASÉKHARA
(A Hold fényét tálból…)
A Hold fényét tálból
lefetyeli a cirmos:
micsoda tej!
Kálidásza: Felhő-követ
fordította: Tellér Gyula
Párjától egy hanyagul ügyelő jaksa-tündért elűzött
és egy esztendőre el is ítélt zord urának parancsa.
Elment hát, bővebben…
Urdú
Szaádat Haszan Mantó: A királyság vége
(Dezső Csaba fordítása)
Megcsörrent a telefon. Épp mellette ült, hát felemelte a kagylót, és beleszólt:
– Halló, itt a 44457.
– Elnézést… – mondta egy vékony női hang a vonal túlsó végén.
Lerakta a kagylót, és újra belemerült a könyvbe. Már vagy hússzor elolvasta – nem mintha valami rendkívüli lett volna benne, csak éppen ez volt az egyetlen könyv ebben a megüresedett irodában. Lapjait megrágták a kukacok.
Egy hete foglalta el az irodát, az egyik barátjáé volt, aki elutazott egy másik városba, hogy egy nagyobb összeget kérjen kölcsön. Neki nem volt hol laknia, ezért ideiglenes jelleggel átköltözött a járdáról ebbe az irodába, és egy hét alatt az itt található egyetlen könyvet vagy hússzor elolvasta.
Teljesen egyedül volt az irodában. bővebben…
Kritikák, recenziók
„Prémcsand olyan Indiában, mint nálunk Móricz”
Beszélgetés dr. Aradi Éva fordítóval Hogyan kerültél kapcsolatba a fordítással? Miért kezdtél el az indiai irodalommal foglalkozni? Indiában a Bháratíja Vidjábhavanban tanultam hindít. Volt két tanárom, az egyikük a nyelvet és irodalmat, a másikuk pedig a történelmet...
„Jó lenne, ha az indiai irodalomnak nem kellene hastáncot folytatnia, hogy valaki odafigyeljen rá.”
Beszélgetés dr. Négyesi Mária indológussal. Hogyan került kapcsolatba Indiával, az indológiával és az indiai irodalommal? Legelőször fizikus szerettem volna lenni. Imádtam a fizikát meg a kémiát, csak nem vettek föl oda, viszont helyette felvettek orosz...
Angol
Jhumpa Lahiri: A bajtolmács
(Greskovits Endre fordítása)
A teásbódénál Mr. és Mrs. Dász azon civódott, hogy melyikük vigye Tinát a vécére. Végül Mrs. Dász engedett, amikor Mr. Dász hangsúlyozta, hogy előző este ő fürdette meg a kislányt. Mr. Kapászí a visszapillantó tükörben nézte, ahogy Mrs. Dász lassan kikászálódik az ormótlan, fehér Ambassadorból, s borotvált, szinte teljesen csupasz lábával végigsúrolja a hátsó ülést. Az asszony nem fogta meg a kislány kezét, miközben a mellékhelyiség felé tartottak. bővebben…