Aszghar Vadzsáhat (1946 – )

Író, drámaíró, média személyiség. Az Aligarhi Muszlim Egyetemen hindí tanulmányokat folytatott. Tudósként a modern hindí és urdú irodalom területén dolgozott. 1992-1997 között az ELTE Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszékének a vendégprofesszora. 1971-től Delhiben a Jamia Millia Islamia egyetemen oktatott, jelenleg az ottani Média Központ vezetője. Írt filmforgatókönyveket, tévésorozatot, rendezett dokumentumfilmeket.

Nagy sikerű színpadi művei közül is kiemelkedik a Dzsisz Láhaur nahín dékhyá (Láhaurt látni és…) c. darabja, amelyben a hindu-muszlim ellentétek élezőivel fordul szembe. 1996-ban jelent meg családja történetét feldolgozó műve, a Szát ászmán (Hét égbolt). Ez a négy évszázadra visszanyúló regény a feudális Indiát idézi fel nosztalgiától mentes távolságtartással. Írói világlátását az irónia jellemzi. Több elbeszéléskötete is megjelent.

Az ’Önnekrológ’-ot (eredeti címén: Valaki távozik a világból…) Rádzséndra Jádav felkérésére a Hans folyóiratnak írta meg.

Magyarul megjelent művei:

Önnekrológ. In.: Tea a Tádzs Mahalban. Mai indiai elbeszélők. Szerk.: Négyesi M. Argumentum Kiadó, Budapest 1998. pp. 80-86.

Novellák: www.jeindia.hu Balogh Dániel honlapján

Műveiből

Aszgar Vadzsáhat: A négy égtáj

(Négyesi Mária fordítása)

 

Ha ki van írva, hogy „A falra vizelni szigorúan tilos”, akkor a feliratot megpillantva az embernek nyomban vizelni támad kedve. Ma is valami efféle történt.

Este hét-nyolc körül járt az idő. Gondolataimba merülve mendegéltem, amikor ez a lelkesítő mondat a szemembe ötlött. Azonnal döntöttem. Úgy, mintha nemcsak a magam kötelességét teljesíteném, hanem egyszersmind egy nagy társadalmi kötelezettséget is. Szemből azonban a botját forgatva egy katona tűnt fel, és visszafogtam magam. Gondoltam, amint a katona odébb áll, eleget teszek a kívánságomnak. Várakozás közben fel s alá kezdtem sétálni a fal mentén s azon tűnődtem, mit is csinálnék, ha az lenne felírva, hogy a falnál sétálni szigorúan tilos.

Kicsit előrébb mentem, hát az volt kiírva: „A falra vizelők büntetésben részesülnek”. Még előrébb pedig az volt odaírva, hogy: „A falra vizelőket a rendőrség őrizetbe veszi”. Amint elolvastam, teljesen kijöttem a sodromból. Ez aztán igen, ez az igazi remekmű, ez nem egy fal, hanem az ország alkotmánya. bővebben…

Aszgar Vadzsáhat: Önnekrológ

(Négyesi Mária fordítása)

 

Ma elcsúszott a fürdőszobában és meghalt egy nyolcvankét éves vénember. A szomszéd szobában hangosan ment a film a videón, így nem hallatszott be, hogy az öreg elesett, jajgat és nyög. Csak amikor néhány órával később kikapcsolták a videót, akkor mentek be a fürdőszobába, és vették észre, hogy az öreg aszott, ezeregy műtéttől és betegségtől agyongyötört teste a földön hever. Feje betört. Kiömlött vére a szappanos vízzel vegyült. Szürkésbarna szeme nyitva. Még ott csillogott benne a remény, hogy a filmnek hátha mindjárt vége lesz. Arca behuppadt, ahogy fogatlan szája összecsukódott. Szemüvege törötten feküdt a kövön. Az üvegdarabok úgy hevertek szanaszét, mint az utcán egy balesetet szenvedett autó üvegszilánkjai, kiesett műfogsorát nevetés szegélyezte.

Az öreg halála miatt a Tervbizottság ma nem ülésezik – ugyan soha sem volt a Tervbizottság tagja, s olyan jelentékeny személyiség sem, hogy halála miatt az ülés elmaradjon. bővebben…

Aszgar Vadzsáhat: Harirám és a guru beszélgetése

(Négyesi Mária fordítása)

 

1.

Guru: – Az egész életed elfecsérelted, Harirám !

Harirám: – Hogyan, mester ?

Guru: – Nem tanultad meg, hogy jól forgasd a nyelvedet.

Harirám: – De a kardom jól tudom forgatni, mester !

Guru: – A kard a nyakat vágja el, a nyelv az egész embert.

2.

Guru: – Elegyedj a tömegbe és nézd a mutatványokat.

Harirám: – Miért, mester ?

Guru: – Mert ha nem tudod a tömegben elvegyülve nézni a mutatványokat, majd téged fognak mutogatni. bővebben…

Aszgar Vadzsáhat: Az elmegyógyintézet

(Négyesi Mária fordítása)

 

1.

Egy őrült, aki megszökött az elmegyógyintézetből, kinyilvánította, hogy ő az amerikai elnök. Egy másik bolond kijelentette, hogy ő pedig Oroszországé. Ekkor a bolondok között kitört az elnökségért való vetélkedés. Ki-ki választott egy országot, és bejelentette, hogy annak az elnöke. Nem akadt azonban egyetlen olyan őrült sem, aki India elnökének nyilvánította volna magát.

2.

Amikor kidőlt az elmegyógyintézet kapuja, az egyik ápoltra teljesen rájött a bolondóra. Olyan boldog volt, de olyan boldog, hogy egy régi, rozsdás zsilettpengével levágta az orrát. Az orrot ezután kiragasztotta az elmegyógyintézet kapujára, ő maga pedig rázendített a himnuszra és elszaladt. bővebben…

Aszgar Vadzsáhat: A majom és az ember

(Négyesi Mária fordítása)

 

Egy nap a majom így szólt az emberhez:

  • Testvérem, sok millió évvel ezelőtt te is majom voltál. Miért nem próbálod ki, hogy milyen lenne, ha egy napig újra majom lennél?

Ezt hallva az ember először nagyon megütődött, majd azt mondta:

  • Hát jó, egy napig majom leszek.

A majom ekkor így szólt:

  • Akkor add ide nekem a bőrödet! Egy napra ember leszek.

bővebben…

Aszgar Vadzsáhat: A bot

(Négyesi Mária fordítása)

 

Az elefánt fel-alá rohangált a hosszan elnyúló veremben, prüszkölt, trombitált, a verem szélén álló férfi pedig, aki csapdába ejtette az elefántot, mosolygott. Az elefánt majd megőrült haragjában. Ki akart törni. Újra meg újra fejjel nekiment, de a verem kerítése olyan erős volt, hogy úgy látszott, teljesen lehetetlen kijutni. Az elefántverem éppen olyan nagy és olyan hosszú volt, hogy mindazt meg lehessen csinálni benne, amiről az állatot befogók azt gondolták, hogy szüksége van rá az elefántnak.

Kis idő múlva a férfi hozott egy botot és benyomta az elefánt farka alá, a farába. Az elefánt rettenetesen nagyot ordított és átrohant a verem másik végébe. A férfi becsomagolta a botot és eltette, majd azt mondta nekem, hogy most tizenöt napig az elefánt nem kap semmit enni. bővebben…