Intizár Huszain (1925–)
A modern urdú novella egyik megteremtője. Bár a mai Indiában született, Pakisztán különválása után Láhaurba (angolosan Lahore) költözött. Írásainak jellegzetesen archaizáló nyelvezete elemi erővel idézi meg az elmúlt évszázadok gyakran még ma is élő dél-ázsiai iszlám hagyományát, az európai írók közül mégis Kafka, Beckett és Ionescu gyakorolták rá a legnagyobb hatást. Huszain erőteljes nyelvezete és írásainak mágikuma előrevetíti az ugyancsak indo-muszlim hátterű Salman Rushdie műveit. Legtöbbet tárgyalt regénye, A település (Basztí, 1979) az író gyermekkorát és a Pakisztánba való áttelepülés okozta törést írja le, miközben gyakran idézi a helyi szájhagyományokat, a hindu és a muszlim mítoszokat, és az indo-muszlim történelmet.
Műveiből
Intizár Huszain: A sárga kutya
(Kovács Hajnalka fordítása urdúból)
„Valami rókakölyök-szerű esett ki a szájából. Ahogy meglátta, nyomban rálépett, jól megtaposta, de minél jobban taposta, annál nagyobbra nőtt.”
Ezzel a történet végére ért.
– Mester, mit jelképez a rókakölyök? – kérdeztem. – És mit értsük azon, hogy minél inkább tapossák, annál nagyobbra nő?
– A rókakölyök a rosszra hajló lélek, és minél inkább taposod a rosszra hajló lelked, annál inkább hízik – magyarázta a mester, Sejk Uszmán ’Kabútar’[1].
– Leírhatom? – kérdeztem.
– Megengedem, hogy leírd – felelte, és felröppent a tamarinduszfára.
Megmosakodtam, mint amikor imához készülök, fogtam a papírt meg a tolltartót, és leültem. Olvasóim! Bal kézzel jegyzem le e sorokat, mert a jobbom szövetkezett az ellenséggel, és olyat írt volna le, ami ellen pedig oltalmat keresek. A mester is oltalomért folyamodott a kéz ellen, hisz ellenségének tekintette az ember e szövetségesét és segítőjét. bővebben…