(Gáthy Vera fordítása) Mindent a köd leple borít. Már reggel kilenc óra is elmúlt, de egész Delhit bevonja a pára. Az utcák nyirkosak, a fák vizesek. Semmit se lehet tisztán látni. Az élet lüktetése csak hangok formájában jut el a tudatig, hangokban, amelyek betöltik...
(Gáthy Vera fordítása) Pírbux Csaudhurí, fivérei és unokafivérei fenntartották a család tekintélyét. Még a legnagyobb szükségben is lenézték a kétkezi munkát. A tiszteletre méltó írnoki foglalkozást űzték, és betartották a társadalmi illendőséget. Büszkék voltak...
Bibhútibhúsan Bandjópádhjáj: Áranjaka [1] – Az erdő könyve 1 Érdekes élményben volt részem. Hírt kaptam, hogy a móhanpurái védett erdőtől tizenöt-húsz mérföldnyire délre nagy kiterjedésű szála- és ébenfaerdőt árverez el a Körzeti Adóbeszedő Hivatal. Azonnal...
(Gáthy Vera fordítása) Sámnáth meghívta a főnökét vacsorára. Se ő, se a felesége nem állhatott meg még annyi időre se, hogy letörölje arcáról a verejtéket. Az asszony háziköntösben díszelgett, kócos haját csomóba kötötte, arcán a festék elmázolódott, férje meg...
(Bangha Imre fordítása) Szurejá sietve belökte csomagjait a sötét kocsiba, a karonülő Ábidot betette az ablak meletti ülésre, a nagyobbik lányt, Zubejdát felemelte és maga is beszállt. Amikor elindult a vonat, felsóhajtott a magasságbeli nevében. Ekkor látta csak meg,...
