(Négyesi Mária fordítása)
Ha ki van írva, hogy „A falra vizelni szigorúan tilos”, akkor a feliratot megpillantva az embernek nyomban vizelni támad kedve. Ma is valami efféle történt.
Este hét-nyolc körül járt az idő. Gondolataimba merülve mendegéltem, amikor ez a lelkesítő mondat a szemembe ötlött. Azonnal döntöttem. Úgy, mintha nemcsak a magam kötelességét teljesíteném, hanem egyszersmind egy nagy társadalmi kötelezettséget is. Szemből azonban a botját forgatva egy katona tűnt fel, és visszafogtam magam. Gondoltam, amint a katona odébb áll, eleget teszek a kívánságomnak. Várakozás közben fel s alá kezdtem sétálni a fal mentén s azon tűnődtem, mit is csinálnék, ha az lenne felírva, hogy a falnál sétálni szigorúan tilos.
Kicsit előrébb mentem, hát az volt kiírva: „A falra vizelők büntetésben részesülnek”. Még előrébb pedig az volt odaírva, hogy: „A falra vizelőket a rendőrség őrizetbe veszi”. Amint elolvastam, teljesen kijöttem a sodromból. Ez aztán igen, ez az igazi remekmű, ez nem egy fal, hanem az ország alkotmánya.
Ahogy lopva odanéztem, látom ám, hogy a katona most is szemmel tartja a falat. Gondolkozni kezdtem, hogyan cselezzem ki. Az egyik oldalon egy terebélyes ním-fa állt. Alatta elég sötét volt, aláálltam. Kis idő múlva, ahogy megszokta a szemem a sötétséget, észrevettem, hogy még egy férfi álldogál a közelben. Pont úgy nézett ki, mint én. Azt mondják, bűn, ha az ember nem beszélget a maga fajtájabelivel. Beszédbe elegyedtem tehát vele, s kiderült, hogy hozzám hasonlóan ő is „várakozik”.
Már egy ideje ott ácsorogtunk, amikor egy harmadik férfi közeledett felénk. Kis idő múlva elmondta, hogy ő az a „festő”, akivel a rendeleteket a falra íratták. Rögtön azt gondoltuk, hogy a „festő” azért jött, hogy minket őrizetbe vetessen, de mint mondta, ő is csak azért van itt, hogy levizelje a falat. A „festő” szavainak hallatán némileg meglepődtünk és még inkább megörültünk. Megkérdeztük tőle, hogy ha éppen ő festette fel a parancsokat, akkor most miért akarja levizelni. A festő azt válaszolta: „Azért írtam fel, hogy mentsem a magam életét, és most a gyerekeim jövője érdekében akarom levizelni.”
Így beszélgettünk, amikor egy negyedik árnyék is megjelent. Mivel eléggé sötét volt, csak akkor derült ki, amikor egészen a közelünkbe került, hogy ő is a falravizelés problémájával küszködik. Amikor egy kicsit jobban megnéztük és rákérdeztünk, akkor jöttünk rá, hogy a negyedik árnyék valójában az a katona, akit a fal őrizetére rendeltek ide.