(Négyesi Mária fordítása)

 

Egy nap a majom így szólt az emberhez:

  • Testvérem, sok millió évvel ezelőtt te is majom voltál. Miért nem próbálod ki, hogy milyen lenne, ha egy napig újra majom lennél?

Ezt hallva az ember először nagyon megütődött, majd azt mondta:

  • Hát jó, egy napig majom leszek.

A majom ekkor így szólt:

  • Akkor add ide nekem a bőrödet! Egy napra ember leszek.

Az ember bele is egyezett. A majom elindult a hivatalba, az ember meg felmászott a fára. Estefelé a majom visszatért és így szólt:

  • Testvér, add csak vissza a bőrömet! Kikészültem, elegem van.

Az ember azt válaszolta:

  • Sok ezer, sok tízezer éven keresztül voltam ember. Maradj csak te is ember néhány száz évig! Tapasztald meg te is!

A majom sírva fakadt:

– Testvérem, ne tégy velem ekkora rosszat!

Az ember azonban nem állt rá a cserére. A fa egyik ágáról a másikra, onnan a harmadikra, a harmadikról a negyedikre lendült és eltűnt a szem elől.

A majom tehetetlenül visszafordult. És azóta igazából a majom az ember és az ember a majom.