Miféle teremtésből
zúdul alá a kavargó víz?
Micsoda felfoghatatlan
kiterjedéseken
utazik át!
Micsoda űrökön túlról
hozza a tisztára mosott, ősi hangokat!
A szót hallva mindjárt eső áztat; és bizsergő
öröm jár át minket, mikor kimondjuk: víz.
A vízből élünk, csak a vízből,
és az örök élet fénye ragyog bennünk.
Három atomnyi
elragadó gyöngyszem
pottyan elénk.
Tenyerünkbe végtelen víztömeg
hull morajló hullámokkal.
Vajon honnét jön a víz?
Hány világon hatolt át?
Hány ős-sötétséget,
és hány meg hány tűzgomolyagot
rejtett szívébe?
E kék golyóval együtt
jöttél vendégségbe,
te leírhatatlan élet-darabka.
Mi a lakcímed?
Nehogy visszamenj!
Hacsak érinted is,
a föld mindenkor szülőanya lesz.
Minden egyes meder,
melyet megtöltesz,
anyaméh lesz.
Mely távoli egek küldtek
fénylő ajándékul téged?
Játékod, mint patak,
mint folyó,
mint folyam,
mint tenger,
vízbe öltözteti a földet.
Kétharmada vízzel borítva —
a Föld teste mint
gömbformába zárt élet kering.
Nem olyanok, mint a egymásnak vetett rögök:
az óceánok mind egymásba folynak.
Csak nevében él a hét tenger,
egyetlen egy óceán van csupán,
világot átfogó hatalmas víztömeg:
Így hát gömbformába zárt víz ez itt.
De miért hallgat az ember?
Miért oly gőgös azzal a kevéske porral?
Hallgatott valaha az ember?
Lába alatt a port emelte hatalomra:
„Ez itt a földgolyó” — szólt.
Vízanya pedig csendesen mosolygott:
„Egyszer még megnézzük,
milyen önző az ember.
”Völgyek mélyén
patakok csörgedeznek.
A patakok poharaiból
folyók nedvesítik ajkukat.
A folyók léptei nyomán
vizek új útjai támadnak;
és a hullámok ezermérföldes útjai
alakítják a föld formáit.
Az idő folyásának képe
nem a folyóé?
A civilizációk fájának gyökerét
ő öntözte nedves ujjaival.
A földrajz titkait
tisztára mosva ő mutatta meg.
A természet törvényeit
mindig megújuló magyarázattal látta el.
A víz kultúra,
a víz történelmi tény,
a víz az élet összes formájának felfedezése.
Bangha Imre fordítása teluguból
Megjelent: Kortárs indiai irodalom. Nagyvilág. Világirodalmi folyóirat. 2010/10. Budapest