India a Föld 7. legnagyobb (~3,3 millió km2) és 2. legnépesebb (~1,2 milliárd fő) országa, ebből kifolyólag igen nagy népsűrűséggel rendelkezik (~335,7 fő/ km2). A szubkontinenst Ázsiától a Himalája hegységei választják el, emellett keleten a Bengáli-öböl, nyugaton az Arab tenger, délen pedig az Indiai-óceán képez természetes határvonalat. A szárazföldön északnyugat felől Afganisztán és Pakisztán, északkelet felől Kína, Bhután és Nepál, kelet felől pedig Mianmar és Bangládés határolja.
Az országot három nagy tájegységre lehet osztani, a Himalája vidékére, az Észak-Indiai (Hindusztáni) alföld területére és a Dekkánra. A Himalája a kínai-tibeti masszívum és a Dekkán találkozásánál, gyűrődéssel keletkezett több, mint 2400 km hosszú hegység, 3 párhuzamosan futó hegyláncolat alkotja. Itt találkozhatunk a világ legmagasabb csúcsaival, mint a Csomolungma, más néven Mount Everest (8840 m), a Kancsendzönga (8588 m), Nangá Parbat (8125 m) vagy a Dhaulágiri (8176 m). A Hindusztáni alföld feltöltődéssel keletkezett. Ez a termékeny terület India éléskamrája, a „nagybirodalmak bölcsője”, valamint ez az ország legsűrűbben lakott területe. A délen fekvő Dekkánt szintén több kisebb tájegységre lehet osztani: északnyugaton az Ábú-hegység, keleten Szatpurá, az Arávalí-, és a Vindhja-hegység, dél felé pedig a Ghátok hegyvonulatai találhatóak.
India gazdag folyóvizekben, területének 9,56%-a víz. Leghosszabb folyói, az Indus, Brahmaputra és a Gangesz a 3000 km-es hosszúságot is elérik. Főbb folyók még a Jamuná, a Narmadá, a Gódávarí, a Krisná és a Kávérí.
Az ország legnagyobb része a trópusi monszun éghajlathoz tartozik, amelyet viszonylag magas átlaghőmérséklet és száraz telek jellemeznek. Az éghajlatra jellemző 4 évszak közül a legmeghatározóbb tehát a júniustól októberig tartó monszun időszaka. A Himalája vidékén mérték a legnagyobb éves csapadékmennyiséget a világon, több mint 12000 mm-t. Összességében elmondható, hogy az ország kiterjedését tekintve is nagy különbségek vannak az ország északi és déli részei között.
Indiában jelenleg nagy problémát jelent az elsivatagosodás és a vízszennyezettség. A csapvíz a legtöbb településen nem iható, és a növekvő népesség lassan kimeríti a természeti erőforrásokat. Etnikai összetételét tekintve a lakosság 72%-a indoárja, 25%-a dravida, 3%-a pedig mongol, illetve egyéb etnikumú.
India nyelvi szempontból is sokszínű képet mutat. Tíznél is több hivatalos nyelve van, de az elsődlegesen elfogadott hivatalos nyelv a hindí, amelyet a lakosság 41%-a beszél. Emellett kiemelt szerepe van az angolnak, valamint nagy számban vannak telugu, maráthi, bengáli, tamil és urdú anyanyelvűek is. Nyelvi megosztottsága mellett vallási sokszínűség is jellemzi. A népesség 80,5%-a hindú, 13,5%-a muszlim, 2,3%-a keresztény és 1,9%-a szikh vallású. A három legnagyobb népességgel rendelkező város: Új-Delhi (24,953 millió), Mumbáí (20,741 millió) és Kalkutta (11,766 millió).
Egy 2006-os felmérés szerint az öt év alatti gyerekek 43,5%-a alultáplált Indiában. További érdekesség, hogy az ország a világ legnagyobb ópiumtermelője.
Szerző: Fehér Olívia és Harag Anita
Ajánlott irodalom: