{"id":236,"date":"2015-10-25T20:19:21","date_gmt":"2015-10-25T20:19:21","guid":{"rendered":"https:\/\/mibt.hu\/olvasosarok\/?page_id=236"},"modified":"2016-06-15T09:01:12","modified_gmt":"2016-06-15T09:01:12","slug":"bhisam-szahni-1915-aug-8-2003-jul-11","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/mibt.hu\/olvasosarok\/bhisam-szahni-1915-aug-8-2003-jul-11\/","title":{"rendered":"Bh\u00edsam Sz\u00e1hn\u00ed (1915. aug. 8. \u2013 2003. j\u00fal. 11.)"},"content":{"rendered":"<p>[et_pb_section admin_label=&#8221;Szakasz&#8221; fullwidth=&#8221;on&#8221; specialty=&#8221;off&#8221;][et_pb_fullwidth_menu admin_label=&#8221;Teljes sz\u00e9less\u00e9g\u0171 men\u00fc&#8221; menu_id=&#8221;2&#8243; background_color=&#8221;#ffffff&#8221; background_layout=&#8221;light&#8221; text_orientation=&#8221;center&#8221; submenu_direction=&#8221;downwards&#8221; fullwidth_menu=&#8221;off&#8221; dropdown_menu_animation=&#8221;fade&#8221;] [\/et_pb_fullwidth_menu][\/et_pb_section][et_pb_section admin_label=&#8221;Szakasz&#8221; fullwidth=&#8221;off&#8221; specialty=&#8221;on&#8221;][et_pb_column type=&#8221;1_4&#8243;][et_pb_image admin_label=&#8221;K\u00e9p&#8221; src=&#8221;https:\/\/mibt.hu\/olvasosarok\/wp-content\/uploads\/sites\/5\/2015\/10\/Bhisham-Sahni.jpg-itokAC01gsta.jpg&#8221; show_in_lightbox=&#8221;off&#8221; url_new_window=&#8221;off&#8221; animation=&#8221;off&#8221; sticky=&#8221;off&#8221; align=&#8221;left&#8221; force_fullwidth=&#8221;off&#8221; always_center_on_mobile=&#8221;on&#8221; use_border_color=&#8221;off&#8221; border_color=&#8221;#ffffff&#8221; border_style=&#8221;solid&#8221;] [\/et_pb_image][\/et_pb_column][et_pb_column type=&#8221;3_4&#8243; specialty_columns=&#8221;3&#8243;][et_pb_row_inner admin_label=&#8221;Sor&#8221;][et_pb_column_inner type=&#8221;4_4&#8243; saved_specialty_column_type=&#8221;3_4&#8243;][et_pb_text admin_label=&#8221;Sz\u00f6veg&#8221; background_layout=&#8221;light&#8221; text_orientation=&#8221;left&#8221; text_font_size=&#8221;14&#8243; use_border_color=&#8221;off&#8221; border_color=&#8221;#ffffff&#8221; border_style=&#8221;solid&#8221;]<\/p>\n<h2 style=\"text-align: justify;\">Bh\u00edsam Sz\u00e1hn\u00ed\u00a0(1915. aug. 8. \u2013 2003. j\u00fal. 11.)<\/h2>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00cdr\u00f3, dr\u00e1ma\u00edr\u00f3, ford\u00edt\u00f3. Rawalpindi-ben (a mai Pakiszt\u00e1n ter\u00fclet\u00e9n) sz\u00fcletett. Az iskol\u00e1ban a hind\u00ed \u00e9s urd\u00fa nyelven k\u00edv\u00fcl tanult szanszkritot, egyetemi v\u00e9gzetts\u00e9g\u00e9t \u00e9s tudom\u00e1nyos fokozat\u00e1t (PhD) angolb\u00f3l szerezte. Az Indiai Nemzeti Kongresszus soraiban tev\u00e9kenykedett India f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek kiv\u00edv\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Volt \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, majd belek\u00f3stolt a sz\u00edn\u00e9szi mesters\u00e9gbe is. India kett\u00e9oszt\u00e1sa ut\u00e1n Bombay-ban sz\u00edn\u00e9sz testv\u00e9re, Balr\u00e1m seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a filmez\u00e9st is kipr\u00f3b\u00e1lta, de nem sok sikerrel j\u00e1rt. 1950-t\u0151l a delhi egyetemen oktat\u00f3k\u00e9nt folytatta p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. 1957 \u00e9s 1963 k\u00f6z\u00f6tt Moszkv\u00e1ban \u00e9lt, ahol az Idegen Nyelv\u0171 K\u00f6nyvkiad\u00f3 alkalmaz\u00e1s\u00e1ban orosz irodalmat ford\u00edtott hindire. A <em>pragativ\u00e1d<\/em> egyik \u00e9lenj\u00e1r\u00f3 alkot\u00f3ja. A Halad\u00f3 \u00cdr\u00f3k Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az Afro\u00e1zsiai \u00cdr\u00f3k Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek is akt\u00edv tagja volt. Sz\u00e1mos irodalmi d\u00edjjal t\u00fcntett\u00e9k ki.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">F\u0151 m\u0171ve a Tamasz (S\u00f6t\u00e9ts\u00e9g, 1973) c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny, amely India kett\u00e9oszt\u00e1s\u00e1nak testv\u00e9rh\u00e1bor\u00faba torkoll\u00f3 esem\u00e9nyeit id\u00e9zi fel. A t\u00f6meges lakoss\u00e1gcsere sor\u00e1n kirobbant zavarg\u00e1sokban, amelyek t\u00f6bb mint egymilli\u00f3 ember hal\u00e1l\u00e1hoz vezettek, s m\u00e9rhetetlen emberi szenved\u00e9st okoztak, a kiszolg\u00e1ltatott emberek sors\u00e1t \u00e9rz\u00e9kenyen, m\u00e9ly egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9ssel \u00e1br\u00e1zolja. A reg\u00e9ny alapj\u00e1n filmsorozatot is k\u00e9sz\u00edtettek.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Sz\u00edndarabjait nagy sikerrel j\u00e1tszott\u00e1k. T\u00f6bb, mint sz\u00e1z novell\u00e1t \u00edrt, ezek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk a hind\u00ed irodalom olyan gy\u00f6ngyszemeit p\u00e9ld\u00e1ul, mint az \u2019Itt van Amritszar\u2019. Ebben az elbesz\u00e9l\u00e9sben megmutatja, hogy az emberek egym\u00e1s elleni heccel\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s retteg\u00e9snek a l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben hogyan v\u00e1lik egy \u00e1tlagos ember gyilkoss\u00e1.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Magyarul megjelent m\u0171vei:<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em>Vacsora a f\u0151n\u00f6k tisztelet\u00e9re.<\/em> In: F\u00fcgg\u00f6ny az ajt\u00f3n. Mai indiai elbesz\u00e9l\u0151k. Szerk. G\u00e1thy Vera. Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3 1975. pp. 135-145.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em>Itt van Amritszar.<\/em> In: Huszadik sz\u00e1zadi indiai novell\u00e1k. Szerk.: Greskovits E. Noran Kiad\u00f3, Budapest 2008. pp. 109-123.<\/p>\n<p>[\/et_pb_text][et_pb_text admin_label=&#8221;Sz\u00f6veg&#8221; background_layout=&#8221;light&#8221; text_orientation=&#8221;left&#8221; text_font_size=&#8221;14&#8243; use_border_color=&#8221;off&#8221; border_color=&#8221;#ffffff&#8221; border_style=&#8221;solid&#8221;]<\/p>\n<h2>M\u0171veib\u0151l<\/h2>\n<p>[\/et_pb_text][et_pb_blog admin_label=&#8221;Blog. Sz\u00e1hn\u00ed&#8221; fullwidth=&#8221;on&#8221; show_thumbnail=&#8221;on&#8221; show_content=&#8221;on&#8221; show_more=&#8221;off&#8221; show_author=&#8221;off&#8221; show_date=&#8221;off&#8221; show_categories=&#8221;on&#8221; show_comments=&#8221;off&#8221; show_pagination=&#8221;off&#8221; offset_number=&#8221;0&#8243; background_layout=&#8221;light&#8221; use_dropshadow=&#8221;off&#8221; header_font_size=&#8221;18&#8243; meta_font_size=&#8221;14&#8243; body_font_size=&#8221;14&#8243; use_border_color=&#8221;off&#8221; border_color=&#8221;#ffffff&#8221; border_style=&#8221;solid&#8221; include_categories=&#8221;15&#8243;] [\/et_pb_blog][\/et_pb_column_inner][\/et_pb_row_inner][\/et_pb_column][\/et_pb_section]<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Bh\u00edsam Sz\u00e1hn\u00ed\u00a0(1915. aug. 8. \u2013 2003. j\u00fal. 11.) \u00cdr\u00f3, dr\u00e1ma\u00edr\u00f3, ford\u00edt\u00f3. Rawalpindi-ben (a mai Pakiszt\u00e1n ter\u00fclet\u00e9n) sz\u00fcletett. Az iskol\u00e1ban a hind\u00ed \u00e9s urd\u00fa nyelven k\u00edv\u00fcl tanult szanszkritot, egyetemi v\u00e9gzetts\u00e9g\u00e9t \u00e9s tudom\u00e1nyos fokozat\u00e1t (PhD) angolb\u00f3l szerezte. Az Indiai Nemzeti Kongresszus soraiban tev\u00e9kenykedett India f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek kiv\u00edv\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Volt \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, majd belek\u00f3stolt a sz\u00edn\u00e9szi mesters\u00e9gbe is. India kett\u00e9oszt\u00e1sa ut\u00e1n [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_et_pb_use_builder":"on","_et_pb_old_content":"<p>\u00cdr\u00f3, dr\u00e1ma\u00edr\u00f3, ford\u00edt\u00f3. Rawalpindi-ben (a mai Pakiszt\u00e1n ter\u00fclet\u00e9n) sz\u00fcletett. Az iskol\u00e1ban a hind\u00ed \u00e9s urd\u00fa nyelven k\u00edv\u00fcl tanult szanszkritot, egyetemi v\u00e9gzetts\u00e9g\u00e9t \u00e9s tudom\u00e1nyos fokozat\u00e1t (PhD) angolb\u00f3l szerezte. Az Indiai Nemzeti Kongresszus soraiban tev\u00e9kenykedett India f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek kiv\u00edv\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Volt \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, majd belek\u00f3stolt a sz\u00edn\u00e9szi mesters\u00e9gbe is. India kett\u00e9oszt\u00e1sa ut\u00e1n Bombay-ban sz\u00edn\u00e9sz testv\u00e9re, Balr\u00e1m seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a filmez\u00e9st is kipr\u00f3b\u00e1lta, de nem sok sikerrel j\u00e1rt. 1950-t\u0151l a delhi egyetemen oktat\u00f3k\u00e9nt folytatta p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. 1957 \u00e9s 1963 k\u00f6z\u00f6tt Moszkv\u00e1ban \u00e9lt, ahol az Idegen Nyelv\u0171 K\u00f6nyvkiad\u00f3 alkalmaz\u00e1s\u00e1ban orosz irodalmat ford\u00edtott hindire. A <em>pragativ\u00e1d<\/em> egyik \u00e9lenj\u00e1r\u00f3 alkot\u00f3ja. A Halad\u00f3 \u00cdr\u00f3k Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek \u00e9s az Afro\u00e1zsiai \u00cdr\u00f3k Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek is akt\u00edv tagja volt. Sz\u00e1mos irodalmi d\u00edjjal t\u00fcntett\u00e9k ki.<\/p><p>F\u0151 m\u0171ve a Tamasz (S\u00f6t\u00e9ts\u00e9g, 1973) c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny, amely India kett\u00e9oszt\u00e1s\u00e1nak testv\u00e9rh\u00e1bor\u00faba torkoll\u00f3 esem\u00e9nyeit id\u00e9zi fel. A t\u00f6meges lakoss\u00e1gcsere sor\u00e1n kirobbant zavarg\u00e1sokban, amelyek t\u00f6bb mint egymilli\u00f3 ember hal\u00e1l\u00e1hoz vezettek, s m\u00e9rhetetlen emberi szenved\u00e9st okoztak, a kiszolg\u00e1ltatott emberek sors\u00e1t \u00e9rz\u00e9kenyen, m\u00e9ly egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9ssel \u00e1br\u00e1zolja. A reg\u00e9ny alapj\u00e1n filmsorozatot is k\u00e9sz\u00edtettek.<\/p><p>Sz\u00edndarabjait nagy sikerrel j\u00e1tszott\u00e1k. T\u00f6bb, mint sz\u00e1z novell\u00e1t \u00edrt, ezek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk a hind\u00ed irodalom olyan gy\u00f6ngyszemeit p\u00e9ld\u00e1ul, mint az \u2019Itt van Amritszar\u2019. Ebben az elbesz\u00e9l\u00e9sben megmutatja, hogy az emberek egym\u00e1s elleni heccel\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s retteg\u00e9snek a l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben hogyan v\u00e1lik egy \u00e1tlagos ember gyilkoss\u00e1.<\/p><p>Magyarul megjelent m\u0171vei:<\/p><p><em>Vacsora a f\u0151n\u00f6k tisztelet\u00e9re.<\/em> In: F\u00fcgg\u00f6ny az ajt\u00f3n. Mai indiai elbesz\u00e9l\u0151k. Szerk. G\u00e1thy Vera. Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3 1975. pp. 135-145.<\/p><p><em>Itt van Amritszar.<\/em> In: Huszadik sz\u00e1zadi indiai novell\u00e1k. Szerk.: Greskovits E. Noran Kiad\u00f3, Budapest 2008. pp. 109-123.<\/p>","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"class_list":["post-236","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/mibt.hu\/olvasosarok\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/236","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/mibt.hu\/olvasosarok\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/mibt.hu\/olvasosarok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mibt.hu\/olvasosarok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mibt.hu\/olvasosarok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=236"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/mibt.hu\/olvasosarok\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/236\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1220,"href":"https:\/\/mibt.hu\/olvasosarok\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/236\/revisions\/1220"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/mibt.hu\/olvasosarok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=236"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}